K. már vezérezredess és miniszter, nézegeti a listát: kiváló termelőszövetkezetek, és a címek átadása. Mások is tallóznak a listában, szinte miniszterek, le államtitkári szintig. K. már nem fiatal s miután a D betűs ( ejtsd dö -betűs) listán nincsen ott a mezeővároska, hol született, kénytelen beérni egy Cz- betűs faluval (czö -betű) ami alig egy óra nyargalatra fekszik szülőfeődjétől s ráadásul keresztanyja(!) abban a faluban él. Rábök tehát a Cz betűs falura, titkárja aláhúzza, biztonsági főnöke kedvesen mosolyog (= ó, hogy kapnád be az összest, vén idióta!).
A kiváló termelőszövetkezet cím átadása előtt két héttel, kora hajnali órán a biztonsági főnök, miután alaposan áttanulmányozta Cz község biztonsági kartonját, öltönyt választ, setét -balnea-kék -halszál-kásat, hozzá nyakkendőt, győ a setét-balnea-kék tuning 1,6 Ladának, le az isten háta mögé, rettenetes, százennyihány kilométer távolságra. K. ennél messzebb csak vadászat (Gemenc) és feredézés -kormánygyeűlís címén utazik az országban. Békés idők még ezek, poroszkál a Lada gyenge 160-180-nal, négyszámos tabellája AI-vel kezdődik a korai traffipaxoknak miheztartásra.
Cz. községben a biztonsági karton szerint tömeggyülekezésre alkalmas hely a templomon kívül a Hangya-magtár ( Korda Sándor filmszinház) és a Széchenyi István úri kaszinó ( Karikás Frigyes művelődési ház). Rutinból ez utóbbit választja, kérdezősködés nélkül talál rá az épületre, megköti Ladáját a ház elé srégast, igazítja röverjét, hosszas haját, s bekopog a részeges művházigazgatóhoz. Közli a nagyszerű hírt s azt, hogy ő most biztonsági szemlét végez. A feődszinti helyiségek után padlás, pince. Jön pókhálósan a biztonsági: Hát a WC? WC nincsen, csak reterát -ezt már Földes László zenei előadóművész és Hobo is nehezményezte itt, amikor Adidas cipőjével (1982.) az előtér betonjára tévedt. (Ez semmi, képzeljük el a lényingrádi Kirov Balette II-t, mármint a tánckart ugyan a harmadik sortól hátra, de száz nő a három-lyukú nőibudira s lavoárok az öltözőben: 1983.) A biztonsági főnök ezután a községházát, majd a termelőszövetkezet impozáns székházát tekintette meg -valamint a művelődési háztól mintegy 137m-re elhelyezkedő öregek napköziotthonátt, ott is K. vez.ez. kereszt-anyját.
Eljött a kiváló cím átadásának napja. A lázas hajnalra csordogált rá a jólszervezett délelőtt. Safőröknek külön terem különétkekkel és kizárólag 7dl-es minőségi fejér borokkal. Külön helyiség a biztonsági embereknek. Mint kő vágódik az udvar-ba az első, a második fekete autó, egy -egy petty civilnek látszó lada után végre a miniszteri. K. vez.ez. már elképzelte a napot. Ismeri ő Cz. községet, rengeteget, a nappalt is éjszakává változtatva, bábáskodott itt is a termelőszövetkezeti mozgalom születésénél. Kiszáll az autóból, nagyot szippant a majdnem otthoni levegőből ( D. városa csak 39km innen), már látja is, a dérverte hajú csizmás -mikádós szélyes-pántlikáskalapos öregek között tenger ismerős, intene Pista bátyám, megismer -e, Jóska bácsi -nem, maga az öccse, Sanyi, szervusz, eljárt az idő. Kor szerint, kinek nyújtja, ki nyújtaná a kezét, de öszve nem érhet a miniszteri a kérgessel, mert egy éppen ütögélő bajszú százados valami kis szattyány diplomatatáskát ölelve s a már ismert biztonsági főnök mindig közibük állnak. Mutatja is a miniszter tréfásan, kezelne ő, de ezek a barmok itt, mindegy -hát Rozika néni? Őt bizony tavalyelőtt temettük! Isten nyugosztalja! Mutatnák, itt vanak a kiváló termelőszövetkezet nagyszerű vezetői, de bizony a miniszter inkább tesz reájuk, fiatal, 40-50 esztendős taknyokra. Inna-e valamit a miniszterelvtárs, hogyne inna, hideg kőbányai van-e, hogy-ne-is, de elébb egy kis teéeszpályinka, az is gyühet. Még egy kis kőbányai, szigorúan üvegből, közben, nemhiba vitte a miniszterségig K. különböző test és kézmozdulatok hirtelen irány-változtatásos kombinációit gyakorolván szinte összeütköztetvén majdnem kezelhetett Fekete Zsigmond húszholdas, de felszorzásos vótkulákkal, ám a fiatal százados az utolsó pillanatban bévetette magát.
Na, csak kezdődik az ünnepség, amit itt nem részleteznénk, jön a részeges művházigazgató s kérdezi Fekete Zsigmond bá'-t, hogy tán személyesen ismerné a minisztre elvtársat, szolgált alatta? Zsiga bá' elneveti magát, ő ugyan nem, hanem ez a K. gyerek fiatal takony kis hadnagy korában őt, három-családos meglett embert úgy pofon kenyte értetlenség miatt, minthogy a téeszbe belépni nem akart. Betyár gyerek vaót ez, hunyorog huncutul Zsiga bá', d-i gyerek különben. Oszt hogy van ez, Zsiga bá' hát azt hittem, barátok! Ej, kisfiam, hát az ideő: a feőd se emlékezik: régen vót ez.
Közben zajlik az ünnepség, de úgy, mint azt K. vez.ez kolbász ujjaival mutatja, gyerünk a formaságok rovására a kötetlen program kitágításáért. Sitty- sutty, már vége is az ünnepségnek, a következő pont ( spontán beszélgetés a művészöltözőben a termelőszövetkezet vitéz vezetőségével) csak egy kézmozdulatnyi K. vez.ez. részéről, két testcsel, ötödfél üveg kőbányai és két dl pályinka elfogysztása közben immár oldalbordái nélkül, kényelmesen igazgatva nadrágja korcát ballag a reterát, a kátrányos vizelde felé, már a sliccével bajlódik, amikor elkapják, sofőrök basszakurvannyát a vénidióta kiálltások közepette ingujjban szaladnak elő, némelyik még álltában behörpöli fröccsét, unikumát, a kocsi álljon elő, kerekedik a konvoj, a biztonsági főnök és a miniszter kissé huzakodik, a miniszter szerint a vizelde már csak hat lépés, és ennyi erővel ott is vizelhet biztoságosan, de nem, már tuszkolják is a kocsiba, szorítja, szorítja a miniszter, a községháza csak 128m, igen, veri hátba a sofőrt a biztonsági főnök, hajsz a téeszirodára, 1,2 km, mert a tanácsháza WC-je a férfi -női részt elválasztó közfal mennyezet felöli 73cm-s folytonossági hiánya miatt nem biztonságos. A kisdolog után a program vissza a rendes mederbe, tehát a konvoj a művház udvarára, szerveződés, ajándok a keresztanyjának, konvoj áthalad az öregek napköziotthonába, igaz a farka a művház előtt reked (egyszerű vk tisztek, titkárnők, slapaj). Heába nézegeti a biztonsági feltünően óráját ( Schaffhausen), bizony itt a miniszter a tervszerinti másfél percre majd egy negyedórát ráver, itt is ismerős kuláknék, szabotőrök, gabonarejtegetők és feketevágók vagy özvegyeik, ni, emitt, egy gömbakác zsende árnyékában a fiatal gróf, és bizony meg kell jegyeznünk, hogy a miniszternek itt már a múlt emlékeivel buzduló lelkülete oly erőt kölcsönzött, hogy a ravaszul oldalazó oldalbordái bizony csak né-zik, hogyan kezel a már csak ránézésre is minimum a …ista államrend megdönté-sén furmánykodó jávorbajszos vótellenforradalmárral a miniszter.
Egyszer minden véget ér, elzúg a sereg, a kereszteződésben a miniszteri sa-főr, látván a D-re mutató táblát, 34 km, önkénytelenül is bizonytalanabbul kanya-rítja az autót Budapest irányába, sóhajt is a miniszter, ezismegvót mégsincseste, nincsen bizony, mutatja a titkár, negyedkettőre jár s kettőkor a vietnami attasét fogadja. Gondolkodik egy verset a miniszter, azután úgy kanyarít a vietnami attasé nyakába, az attasé keresztanyjának, öreganyjának Le- Dzhu- Ahn-nal való erős míveltetése közepette egy d-i népi mondást, hogy csak úgy recseg, ropog, de bizony a biztonsági főnők édesanyja s nagynénikéje se maradjon érintetlenül. Ez csak egy fél pillanat, a következőben már fölnyerítenek az él sirenáji, rá a felezővonalra, hajsz! fel Budára!