(olvasópróba)

749.Holdberg Hajnalka 1977-ben, diploma után  kapott állást a nagykunistenmögi általános iskolában. Azért lett pedagógus, mert ahhoz túl jól tanult, hogy csirkét belezni álljon a barneválba, de a vidéki gimnázium színjeles bizonyítványa és a vitt pontszámai meg nem bizonyultak elégségesnek az orvosi egyetemi vagy jogi egyetemi felvételihez. Minden alkalommal, a szóbeli felvételiken a bizottságban ülő professzorok arcáról olvashatta a véleményt a vidéki gimnáziumi érettségijéről. A negyedik felvételi után rájött, teljesen mindegy, mit válaszol, és ha maximális pontszámot ér el, akkor sem veszik föl helyhiányra való hivatkozással. Az öreg Holdberg, Hajnalka édesapja ugyanis bizonyos '56-os cselekmények miatt politikailag nem megfelelő kategóriás volt és ez kihatott a  leánya jövőjére is. (Holdberg 1956. november végén felpattant egy gazdátlanul hagyott oldalkocsis motorkerékpárra, amiből azonban a harmadik faluban kifogyott a benzin, így Nyugatra szökésének terve kudarca fulladt, viszont kislánya nem apa nélkül nőtt föl…)  Dr Kiss Valéria, a doktornénije azt javasolta, menjen el egy évre kórházi ápolónőnek, amivel bizonyíthatná a felvételi bizottság előtt a hivatás iránti elszántságát. Hajnalka inkább egy tanárképző főiskolára jelentkezett, ahová a népszerűtlen biológia-kémia szakra simán felvették.

50192.Diploma után első év gyorsan elszelelt. A faluban szivesen fogadták, kapott egy kis szolgálati lakást a könyvtár udvarára nyíló veranda mögött. Verőfényes nappal is homályos szoba, konyha, spájz és fürdőszoba. WC nem volt, csak egy budi az udvaron, amit a könyvtáros nőkkel közösen használt. Néhány hónap után nagydolgát hétközben az iskolai WC-ben végezte el, 1980-ban pedig felújították a fürdőszobáját és kapott WC-t is.

Az első év hetei végtelen hosszúaknak tűntek. Egy kulákházban, amit még négy értelmiségi nővel osztott meg, kapott szolgálati férőhelyet, szobát, az üveges verandára nyíló ajtóval. A konyhát és a fürdőszobát közösen használták. Az a nő, aki a legnagyobb, kettéfalazott utcai szobát lakta, már férjnél volt. A két másik nő pedig már negyven éven felüli, magányos és zárkózott, az egyik gyógyszerész, a másik pedig a községi tanács pénzügyi csoportvezetője. Eleinte, még ősz elején, pár hétvégén meglátogatta a főiskolai barátja. A tanári szobában az idősebb kolleginák csípős megjegyzéseket tettek ezekre a látogatásokra, főleg a fiú piros 500-as Fiatján voltak fölakadva, mert 1977-ben még szám volt az, ha egy kezdő diplomás maszek autóval furikázott. A fiú négy évvel volt fiatalabb és a munkahelyén már októberben összeszűrte a levet egy bő 30-as kolléganővel, így a látogatásai októberre teljesen elmaradtak. Megpróbálta párszor felhívni telefonon a fiút, de egy hívás kapcsolására néha másfél napot kellett várni. Már négy telefonközpontos vette lelkére azt, hogy a "szerelmesek" végre beszélhessenek telefonon is, mégsem sikerült összehozni a hívást, mert vagy a hívó vagy a hívott nem volt telefonközelben. Novemberben a fiú írt egy levelet, amiben közölte, hogy szakít. Egyébként is februárban úgyis berántják katonának, hogy letöltse a hátralévő egy évét.

A  tanév év végén  egy vasárnapi ebédre hívta meg Hajnalkát Gergelyné, a legidősebb és legtapasztaltabb kolléganő. Hajnalka vonakodva fogadta el a meghívást, viszont Gergelyék már saját lakásban laktak, amit az iskola kertjéből nekik ajándékozott telekre építettek. Így Hajnalkát az a remény kecsegtette, hogy használhatja majd Gergelyék WC-jét. Legnagyobb döbbenetére egy másik vendég is volt az ebéden, a fiatal agronómus a falu egyik téeszében dolgozott és valamelyik iskolai rendezvényen már váltottak pár szót. Hajnalka viszolyogva nézte a legalább negyven éves, enyhén kopaszodó férfit. Gergelyné szembe ültette őket és végig az ebéd alatt a magyar lakodalmi erotikus vicc-folklór legavasabb darabjaival szórakoztatta őket, majd a porszáraz piskótára befőttekből trükközött gyümölcstorta felszolgálása után elő is állt a farbával: Milyen szép pár is lennének, ha hallgatnának a józan ész szavára. Hajnalka majdnem egy hétig elalvás előtt a józan ész szavait mormolászta, miközben különböző testhelyzetekben elképzelte az undorító külsejű férfit. Ahogy az álom aláerszkedett , egyre inkább a régi barátja alakja sejlett föl.

37.Februárig még úgy-ahogy eltengődött Hajnalka a piros 500-as Fiatos fiúval, aki hűségesen látogatta, az egész hétvégét Hajnalka szobájába zárkózva töltötték. Havonta párszor hétköznap is meglátogatta a fiú, késő este érkezett és már kora hajnalban el kellett mennie. Februárban azonban berántották a maradék egy éves katonai szolgálatára, Hajnalka pedig elhatározta, hogy ő bizony nem fogja naponta bűntudattal és alaposan mosigálni reggelente a jobb mutató és középső ujjait, hanem pasi után néz a faluban. Kora tavasszal a boltban egy nomádinges, bőrdzsekis vidám fiatalemberrel futott össze a reggelije megvásárlásakor. A fiatalember eleinte csak mosolyogva nézte, később már minden nap ugyanabban a percben lépett a boltba, mint Hajnalka. Kiderült, hogy a fiatalember diplomás. Már a hírre is repesni kezdett Hajnalka szíve, hát még, amikor legközelebb találkoztak!  Az egyik idősebb kolléganőtől kérdezte meg, ismeri-e a fiatalembert, persze az ismerte és ezentúl naponta friss információkkal látta el. A fiatalember Hajnalka repesésével növekvően egyre rámenősebb lett, a lány pedig szinte semmi ellenállást nem tanusított. Gergelyné, a legtapasztaltabb időseb kollegina májusban meg is jegyezte,   Hajnalka mennyire kivirult az utóbbi időben, szinte rá sem ismerni. Hajnalka boldogsága, azt leszámítva, hogy a fiatalember dohányzástól bűzös és rosszízű csókját nem kedvelte, felhőtlen volt. Egyre gyakrabban azonban a dohányszagú leheletben   furcsa, odaégett gumiszagot-és ízt vélt fölfedezni. Egyszer pedig a fiatalember láthatóan ittas volt. Arra hivatkozott, hogy László napot tartottak a termelőszövetkezetben. Hajnalka mély, zsigeri vonzalmat érzett a fiatalember iránt, ezért, bár szeretkezés közben igyekezett a férfi válla fölé emelni az arcát, hogy alkoholgőz mentes levegőt szívhasson, nem szólt az ittassága miatt. Az esküvőt októberre tervezték abban reménykedve, hogy még az a hétvége szép, napsütéses lesz.

68207.Szép, napsütéses hétvégén tartotta esküvőjét az egyik lakótársa egy agrár-értelmiségi fiatalemberrel. Gergelyné kerítette össze a párt. Hajnalka kivételével az esküvőre meghívott valamennyi hajadon értelmiségi nő és egy pár férjezett is, vackorba harapott képpel nézték az unalmas aktust, aminek kereteiben a tanácstitkár a népköztársaság nevében összeadta a fiatalokat. Az ifjú férj már a boldogító igent is albánul mondta ki: tökrészeg volt. Az idősebb kolleginák elégedetten látták előre az ifjú pár sorsát. Amikor valamivel téliszünet előtt az ifjú ara pár nap betegszabadságot kért, mert elesvén arca a szekrénynek ütődött, Hajnalka elhatározta, hogy semmiképpen nem választ olyan házastársat, akit valamelyik idősebb kollegina hálóz be neki a diplomás felhozatalból. Téliszünetben hazautazott a szüleihez és elkérte az egyik takarékbetétkönyvét azzal a hazugsággal, hogy abból egy Kanizsa szekrénysort fog vásárolni. Ehelyett azonban a pénzből autóvezetési tanfolyamra iratkozott be, a maradékot pedig rövid lejáratú postatakarékba tette. Tavasszal Nők Lapját vásárolt és abban az alábbi hirdetést tétette föl a házassági rovatba: Csinosnak mondott 26 éves diplomás nő biztos egzisztenciával házasság céljából megismerkedne jólszituált diplomással, orvosok előnyben. Nárcisz79. jeligére.

9.Még az első napokban Júlia, az idősebb kolléganő, akivel egy folyosón volt a szobájuk a szolgálati férőhelyen, rábeszélte, hogy szerezzenek együtt jogosítványt, éppen indul egy tanfolyam a műv'házban. Hajnalka a második hétvégén hazautazott, elkérte az egyik takarékbetétjét, kivette a pénzt és befizetett a tanfolyamra. A tanfolyamot a Falu Bikája becenéven is emlegett Szines Öcsi vezette. Szinesnek a rőt és göndör haja miatt nevezték. Öcsi az országrész legjobb oktatójának számított. Frenetikus humorral fűszerezte az oktatást, a gyakorlati képzésben pedig utolérhetetlen sikereket ért el, női tanulóinak fele már az első vizsgákon megfelelt annak ellenére, hogy Öcsi tanfolyamonként legalább két nőt meg is dugott a tanulók közül. Öcsi sikerét a szigorának köszönhette: Akkor sem engedte magassarkúban vezetni a tanuló nőt, ha azt éppenséggel rendszeresen dugogatta is szabadidejében  a nagypolák hátsó ülésén. Mert persze Öcsi nős volt, csúf, ámde diplomás  feleséggel, aki gyógyszertári asszisztensként várta, hogy főnökei, vén gyógyszerész házaspár, végre nyugdíjba takarodjanak és átvehesse a boltot. Hajnalka nagyon izgult végig a tanfolyam alatt, esténként önkielégítés előtt gyakran gondolt arra, hogy Színes Öcsi majd őt is a nagypolák hátsó ülésére csábítja, de végül Öcsi ebből a tanfolyamból nem választott senkit sem, mert az előzőből a cicamicája egy Fiat 850-es, sportcoupé-nak látszó autót kapott ajándékba. Természetesen az ajándékozó, a lány apja, a takarékszövetkezet elnöke ezesetben is a faluban szokásosat hazudta, miszerint az autót nyereménytakarékbetéten nyerte. Öcsi autómániákus volt, hétvégeken bütykölgette a cicamicája autóját, szerzett hozzá startzászló-kockás műbőr fejtámlát és nyuszifarkat az antennára. A kocsit a cicamicája bármikor szivesen kölcsön adta neki. Márpedig egy Fiat 850-essel a távoli, folyóparti nagyváros rakpartján, tavaszi délelőtt, kettesével lehetett kalandvágyó medikuslányokat fölszedni. Hajnalka ügyesnek bizonyult, minden vizsgáján elsőre átment, és végül, összesen egy puszival kellett beérnie, amit Öcsi akkor adott neki, amikor a jogosítvány kézhezvétele után egy üveg Lánchíd brandy-t ajándékozott neki.

59994.A múlt század hetvenes éveinek végén olasz proletárfiúk vagy egy széjjelrozsdásodott Fiat 850-es sportcoupét kókányoltak meg vagy béreltek (rendszerint egy baráttal közösen) valami leselejtezés előtt álló mutatós sportkocsit s fölrándultak Ungriába ingyen-figá-t fogni. Hajnalka már második napja ünnepelte barátnőivel a sikeres orvosi-egyetemi felvételijét, amikor a folyóparti sétányon feltűnt a két lombárd pasi. A tűzpiros gittbánya 850-esük ott parkolt srvévizavi a közép-tiszavidék legjobb fagylaltozója előtt a tilosban a járdán. A lányok a feltűnően pici első rendszámból azonnal kiszúrták, hogy olaszok, elfogadták a meghívást arra, amit a fiúk gelato-nak füllentettek föl s még le sem bukott a nap a színhát mögött, amikor már dugtak is a félig-meddig garniszállónak számító hotel láb- izzadság, és cigarettahamu szagú szobájában. A két olasz fiú a teljes éves keresetéből krőzusként élt egy hónapig a városban, Hajnalkával és barátnőjével azonban törököt fogtak. Alig hat hét alatt sikerült a lányoknak turista útlevelet szerezniük Olaszországba. Augusztusban Hajnalka még megpróbált évhalasztást intézni az egyetem tanulmányi osztályán, de az adminisztrátorok már előre megigérték: ott fognak keresztbetenni ügyének, ahol csak tudnak. Mire beköszöntött a lágy magyar márciusillatú lombárd novembervég, Hajnalka már ott szárogatta a körömlakkját az észak-olasz iparváros proletárnegyede szélén, egy hét alatt többet keresett, mint egy kezdő magyar körzeti orvos. A két olasz fiú vissza sem ment a gyárban dolgozni, a lányok keresetéből romos autókat és viszonylag még reményes motorkerékpárokat vásároltak s újítotak föl: néha beütött az üzlet, párszor pedig nem. Karácsony előtt összeismerkedtek egy magyar stricivel, fölvitték Pestre a nyakukon maradt autókat, még Hajnalkáék is vezettek, pedig jogosítványuk sem volt. Hajnalka azt hazudta a szüleinek, hogy olasz egyetemen fogja majd kezdeni az orvosit, meggyőzésükre elsorolta a latin szavakat, amit az egy éves körházi munkája alatt fülelt el. Az olasz fiúk ezalatt nyélbeütötték az üzletet a magyar stricivel és nagyjából két hét alatt oda is lőttek a pénznek, majd olasz kamionosokkal hazastoppoltak Itáliába. A szálloda recepciósa a zokogógörcsből eszmélő lányokat áthívta reggelire egy tejbüfébe, aminek pultjánál állva fölvázolta a helyzetet: nem kell ahhoz Olaszországban az utcán állni, hogy a havi harmincezret megkeressék, dolgozzanak neki, télen -nyáron fedél a fejük fölött, csak aranyeret ne kapjanak a bárszékeken való ücsörgéstől. Tavaszig dolgozott Hajnalka a recepciósnak, ekkor megismerkedett egy Ica nevű lánnyal, aki már túl jutott az orvosi kar szóróévén is, ámde az egyetemet otthagyta. Icának hónapjai voltak már csak addig, hogy útlevélhez juthasson, bemutatta Hajnalkát egy kereskedelmi attasénak, aki persze olasz volt, és csak kamionos, aki valamijen vámprobléma miatt dekkolt napok óta pesten. Csúf, öreg, kopasz és kövér volt ez a kamionos, ráadásul nős is. Órák alatt beleszerelmesedett Hajnalkába, megverte, szinte halálra szeretgette és kicsempészte magával az országból. A kamionosnak családja volt, mindent a nulláról kellett kezdenie, egy telet a kamionfülkében laktak végig. Azóta is boldogan élnek, amíg meg nem halnak, a kamionos rég nyugdíjba ment, nyolcvanas öregúr Calábriában, Hajnalka pedig 120 kiló és hat unokája van. Pár éve még valaki látta egy hatalmas Mercedes kombiban: mindig ilyet béreltek azelőtt, ha hazautaznak. Hajnalka már vágja a centit, még száz hónap és letelik a hitel, amit az ura csempészésekből gyűjtött kis vagyonkája kamataiból csengetnek szépen. Ha megözvegyül, ami bármelyik nap bekövetkezhet, és felnő a legfiatalabb unokája majd, hazaköltözik, legalábbis ezt tervezi.


10.Hajnalka a takarékbetétjéből maradt pénzén autót akart vásárolni. Mivel az autókhoz nem értett, ezért egykori oktatójához, Szines Öcsihez fordult segítségért, aki mindenféle autót előkerített, ha a megbízónak volt rá pénze, akár nullkilométeres ezerötös Ladát is. Szines fölmérte az igényeket, megtette javaslatát, amit minden igénylő azonnal és élből elutasított. Kivéve Hajnalkát. Színes átvitte a szomszéd faluba, ahol a gyógyszerész garázsában egy 1973-ban NSZK-ból ajándékba kapott narancssárga VW 1302-es állt, nagyjából ezer kilométerrel, IB-s rendszámmal és az állásban tönkrement lapos gumikon.  A gyógyszerész 125000 Ft-ot kért a VW-ért, ennyi pénzért 1978-ban új Wartburgot, Skodát vagy majdnemúj Ladát lehetett vásárolni. Öcsi lealkudta a négy gumi árát, 5000 Ft-ot (Hajnalka kéthavi fizetése volt…) fölment Budapestre új gumikat szerezni , átíratta, leműszakiztatta. A faluban óriási felháborodás fogadta Hajnalka autóvásárlását.  A tantestületben is betelt a pohár. Hajnalka kezdő diplomásként nem lehetett volna osztályfőnök, mégis elvállalta a legrosszabb magatartású osztály vezetését. Ráadásul tantárgyaiból minden osztály egy egészet javított az átlagán, még cigány tanulói is   az előző évi bukdácsolás után 4-es, sőt 5-ös osztályzattal zárták az évet. A narancs nyugati autó aztán betette a kaput Hajnalkának: sorsa megpecsételődött. Ámde ő erről az első vakáció alatt mit sem sejtett. Az autóval körbelátogatta volt csoporttársait, kiderült, hogy még a töltöttkáposzta is jó felmelegítve, nemhogy egy régi kapcsolat. Egykori főiskolai barátja, akivel egyszer, igaz, a Szépasszonyvölgy meglátogatása után, majdnem lefeküdt, katonai szolgálatából töltötte a maradék évét. Már a második látogatásra a fiú esti kimenőt kért, 500 Ft-ért szobát béreltek egy hotelnek címzett motelben. A fiú leszerelése után a közeli kisvárosban kapott napközis nevelői állást. Azontúl a vérlázító narancs nyugati autó minden nap az iskola előtt parkolt. A tantestületben  csak a 40 éven felülieknek volt autója, az igazgatónak egy vajszínű Zsigulija például, a többeiknek azonban Skoda vagy Trabant, mert ezekhez juthatott hozzá gyorsan és kedvezménnyel egy pedagógus. Egy új Trabant ára valamely nyugdíj előtt álló kartárs egy évi keresetébe került még az árkedvezménnyel is. A narancsszín Bogár árából pedig három majdnem új Trabantra tellett volna… Így a következő tanévben egyre több fegyelmi probléma adódott Hajnalka kolleginával. A iskola KISZ -alapszervezete kizárta a soraiból. A falu párttitkára ugyan név nélkül, de egyértelműen beazonosíthatóan utalt rá, mint aki politikailag megbízhatatlan és nyugatimádatával rossz példát mutat a tanulóifjúságnak. A tantestületben Hajnalkát sokan a néhány évvel ezelőtt fegyelmi úton elbocsátott fizika tanárral vetették össze. A férfi szakállat növesztett és haja sokszor vállon alul élt. (Falubeli beceneve Jézus Krisztus volt.) Az idősebb kartársnők odavéltek, nem kell majd arra sokat várni, hogy Hajnalka is fegyelmit kapjon. Egy helyettesítési egyeztetést után Somogyiné kartársnő sikoltozva veszekedett Hajnalkával, amiért kikezdett a férjével, a tanárral, akit Hajnalka helyettesített volna. Az ügyből figyelmeztetéssel ugyan még kikeveredet Hajnalka, de a szünetekben egyre elviselhetetlenebb lett számára a tanári szoba levegője.

286.Hajnalkát már az első hétvégén meghívta az egyik nyájas, idősebb, tapasztalt kolléganő, Margit néni ebédre. A szőlőlugasban terített meg. Férje, Laci bácsi igazgató helyettesként vonult nyugdíjba. A szerény és szokásos húsleves-rántotthús-sültkrumpli után Laci bácsi a borait kóstoltatta végig Hajnalkával, Margit néni pedig életvezetési tanácsokkal látta el. Szó ide, szó oda, Hajnalka kisvárosi lány, falun sohasem élt és végeredményben a járási tanács végrehajtó bizottságának oktatási felügyelője nem sok választást hagyott neki ezzel az ajánlatával: vagy ide jön tanítani és a szakpárjában, vagy elmehet a kisváros cigányiskolájába napközisnek és állandó helyettesnek. Margit néni azonban még ennél is rémületesebb lehetőségpárokat állított Hajnalka jövőjére nézve. A lány nem tudta eldönteni, Laci bácsi lőréjétől van hányingere vagy a jövőképtől, amit Margit néni fölvázol. Az egyik verzió szerint Hajnalka vagy megszokik vagy megszökik. Ha megszokik, akkor vagy férjhez megy vagy nem. Ha nem megy férjhez, úgy jár, ahogy magányos gyermektelen értelmiségi nők szoktak faluhelyen: valamivel a 40 betöltése után az idegosztályon köt ki. Példaként a könyvtáros kartársnőt hozta föl. Ezután a házasság céljára alkalmas diplomás férfiakat. Hajnalka még szóra sem nyithatta száját tiltakozván, dehogy is akarna ő még férjhez menni.

346103071.Diploma után az első év hetei végtelen hosszúaknak tűntek. Kapott egy szolgálati férőhelyet, szobát egy olyan régi nagygazda kulákházban, az üveges verandára nyíló ajtóval, amit még négy értelmiségi nővel osztott meg. Az a nő, aki a legnagyobb, kettéfalazott utcai szobát lakta, már férjnél volt. A két másik nő pedig már negyven éven felüli, magányos és zárkózott, az egyik gyógyszerész, a másik pedig a községi tanács pénzügyi csoportvezetője. Eleinte, még ősz elején, pár hétvégén meglátogatta a főiskolai barátja. A tanári szobában az idősebb kolleginák csípős megjegyzéseket tettek ezekre a látogatásokra, főleg a fiú Trabantján voltak fölakadva, mert 1977-ben még szám volt az, ha egy kezdő diplomásnak már autója is volt. A fiúval a főiskolán a csókolózáson és ruhán keresztüli tapogatózáson túl nem jutottak. Hajnalka semmilyen vonzalmat nem érzett a fiú után és valamivel sötétedés előtt mindig hazatessékelte. Hiába:  a lakótársnői kerek perec kijelentették, hogy befújják az igazgatónál, ha a pasi a szolgálati férőhelyre akár nappal is behúzza a bokáját.    Ahogy telt, úgy múlt az idő. Tavasszal az egyik éjszaka sikoltozásra ébredtek a lakótársak a szolgálati férőhelyen. A folyosóra kifülelvén aztán hallhatták a szeretkező férfi mormogását: Éppenséggel a legszendébbnek látszó, csúnya, pattanásos kolléganőt dugta. Az udvaron pedig a nagy tölgyfa alatt úgy, hogy az utcáról  ne láthassák, az egyik téeszfőnök zöld Moszkvics furgonja parkolt. Hajnalka egyre gyakrabban kapta magát azon, hogy maszturbálás után azon pityereg, amiatt, hogy még soha nem volt férfivel. Ilyenkor egy jóleső, végső, mélyet zokogott, majd aludt, mint a tej. A csúnya pattanásos kolléganőt elvette a téeszfőnök, hatalmas, terméskővel burkolt, alápincézett szolgálati lakást kaptak, pár év múlva gyerekeik születtek, az asszomy meghízott, mint egy disznó, testtömege növekedésével egyenes arányban kezdte nyírni azokat a slank és pályakezdő kolléganőket, akik még nem szültek. Azokat, akik szültek és mégsem híztak el, még a hajadon kartársőknél is keményebben üldözte. 1986-ban vásároltak egy Lada kombit, s egyszercsak Hajnalka, egy szeptemberi reggel már úgy állt az új osztálya elé, hogy az első padban ülő copfos szőke kislányban a kollegina gyermekét ismerte el. Tíz év!

 7/f. És még tíz év telt el, mint egy pillanat, egyik nyár a másik után inalt el, a papírillatú szeptemberekre máris a lucskoskáposzta bűzét árasztó november fordult, a tavasszal reményes február már repült az év leghosszabb hónapja után, május, osztályozóértekezlet, a szokásos évvégi akadályverseny, párszor táborozás Balatonalmádiban az iskola táborában. 1993-ban majdnem kalandja lett Hajnalkának , a társiskola tanáraival leltározták az eladandó úttörőtábort és este tánc közben a barna, bajszos tanár felkérte táncolni. Illemből azonban a többi nőt is fölkérte, és így aztán Hajnalka fél éjszakán át hallgathatta, mint jajong élvezvén a kolléganője a kartonfalon túl s recseg a sokat megért ágy a szerelmesek fickándása miatt…  

428813.Szép, napsütéses hétvégén tartotta esküvőjét  Holdberg Hajnalka és Keserű Sándor.  Gergelyné szervezett össze a párt: Hajnalka és a termelőszövetkezet energetikusa. Az esküvőre meghívott valamennyi hajadon értelmiségi nő és egy pár férjezett is, vackorba harapott képpel nézték az unalmas aktust, aminek kereteiben a tanácstitkár a népköztársaság nevében összeadta a fiatalokat. Az ifjú férj már a boldogító igent is albánul mondta ki: tökrészeg volt. Az idősebb kolleginák elégedetten látták előre az ifjú pár sorsát. Amikor valamivel téliszünet előtt Hajnalka pár nap betegszabadságot kért arra hivatkozva, hogy elesett otthon takarítás közben és arca a komódhoz ütődött.  Halmainé, Gergelyné ősi ellensége nem kevés éllel jegyezte meg, hogy a Gergelyné által eddig összehozott párok nőtagjai mindeddig a szekrénybe vagy az ajtófélbe ütötték arcukat, Hajnalka esete tehát kuriózum a maga nemében, hiszen komód a hivatkozásokban még nem szerepelt.  Hajnalka téliszünetben hazautazott a szüleihez és elkérte az egyik takarékbetétkönyvét azzal a hazugsággal, hogy abból egy Kanizsa szekrénysort fog vásárolni. Valójában azonban kéz alól vettek egy platós ARO kisteherautót, amivel a férje azontúl maszek' fuvarozgatott. A 'gatásból egyre jelentősebb munkák szerveződtek. A vállakozás ügyei lefoglalták a férfit, egyre kevesebbet ivott, a fuvarok szaporodásával aztán még az esti sörözéseket is elfelejtette… Hajnalka 1984-ben kilépett az iskolából és büfé-engedélyt váltott a téesz konzervüzeme elé. Azontúl lángost és szendvicseket meg friss péksüteményt árusított. Vásároltak egy rozzant postás Barkas-t, amivel a pékárut szállították. Feketén sofőrt, egy fiatal fiút alkalmaztak. Az egy film lenne, amiben aztán Hajnalka dugott volna ezzel a fiúval. A valóságban, faluhelyen értelmes nő ekkora hibát nem vét. Hajnalka 1984 decembere és 1988. januárja között kis megszakításokkal érzett szerelmet a fiú iránt, többször csókolóztak, egyszer pedig a fiú szájába adta melleit, de többet nem engedett. Ha nagy ritkán még szeretkeztek a férjével, közben jó szorosan behunyta a szemét és a fiú nyakának tejillatát próbálta fölidézni s puha, selymes ajkait…  Különben is, éjszakánként, mire férjével ágyba kerültek, csak annyi idejük volt, hogy a kolomposóráikat mindenféle zománcozott edényekbe állítsák s már zuhantak is álomba, azonban néhány év után már akkor is fölébredtek hajnali 3-kor, ha az órákat elfelejtették felhúzni. Amikor a férje a 80-as évek végén már IFÁ-kkal fuvarozott, alkalmazottat fogadtak a büfébe és Hajnalka abbahagyta a fogamzásgátló szedését. Hamarosan teherbe esett. Terhessége első pillanatában a fiú iránt érzett szerelelme kihült, igyekezet mindet elfelejteni, ma úgy tudja, hogy csupán néhány puszi csatant.  A Gorenje korszak delén akkora hűtőt kerítettek, hogy a viseletes nagypolszkijukat inkább odahagyták az osztrák városka roncstelepén és vásároltak egy dízel 123-as Mercedest. Amit aztán kiadtak szürke gebinbe taxiként a szomszéd kisvárosban. Hajnalka mindennel elégedett volt… egészen addig, amíg hat éves kislánya első szülői értekezletére be nem ült az iskolapadba és meg nem csapta a gyerekszag. Zokogás fogta el és köhögést tettetve rohant ki a tündéri kis bornitmetál Mazda 121-esébe. Ilonka néni, a dadus csak addig csudálkozott, miért hívja át hajnalka hétköznap este, amíg meg nem látta Hajnalka  dagadra sírt arcát, aki fölvágtázott a lépcsőn a szobájába, bezárkózott, elővette az üveg Lánchíd brandy-t, amit végül soha nem adott át Színes Öcsinek (ha már az ÁFÉSZ-főkönyvelőnő elkényeztetett kislányát dugta azért, hogy időnként kerülhessen egyett a lány Skoda Sport Coupé-jával…)  Minden vizespohár konyakhoz benyelt egy fuszuly Andaxint is.  Ivott és ivott s nyelte s nyelte a gyógyszereket, amíg látott. Ilonka néni azonban negyed óra múlva fölhívta Hajnalka férjét, aki éppen egy kamionja mentésén ügyködött az Alföld egyik mellékútja árkában. A férfi mindent odahagyva száguldott haza és azóta is boldognak látszanak és ez így is lesz, amíg meg nem halnak. Egyébként pedig Hajnalka minden alkalmat megragad, hogy valamilyen ürüggyel beléphessen az iskolába, gyerekei már érettségi előtt állnak, de ő tagja az iskolaszéknek és mint az iskolai alapítvány fő támogatója, ott van minden rendezvényen. Az iskolába lépvén már a sírás fojtogatja Hajnalkát, amin azonban kitünően uralkodik. Többnyire az igazgatóiban végzi, ahol bedob az igazgatóval, aki régi kolléga, egy pár fél konyakot, majd hazahajt, fölrohan szobájába, de az ajtót már nem zárja magára. Talán annyi a változás, hogy az utóbbi időben már inkább Metaxát iszik. A dadus vagy a férje megvárják, amíg ájultra nem issza magát, stabil oldalfekvésbe helyezik és az ágy fejéhez készítik a piros műanyag lavórt…

83.A  tanév év végén  egy vasárnapi ebédre hívta meg Hajnalkát Gergelyné, a legidősebb és legtapasztaltabb kolléganő. Hajnalka vonakodva fogadta el a meghívást, viszont Gergelyék már saját lakásban laktak, amit az iskola kertjéből nekik ajándékozott telekre építettek. Így Hajnalkát az a remény kecsegtette, hogy használhatja majd Gergelyék WC-jét. Legnagyobb döbbenetére egy másik vendég is volt az ebéden, a fiatal agranómus a falu egyik téeszében dolgozott és valamelyik iskolai rendezvényen már váltottak pár szót. A legalább negyven évesnek látszó, enyhén kopaszodó, szemüveges férfit Hajnalka megmagyarázhatatlan okból vonzónak találta. A férfi alig mert ránézni, úgy viselkedett, mint egy szűz leányka.  Gergelyné szembeültette és végig az ebéd alatt a magyar lakodalmi erotikus vicc-folklór legavasabb darabjaival szórakoztatta őket, majd a porszáraz piskótára befőttekből trükközött gyümölcstorta felszolgálása után elő is állt a farbával: Milyen szép pár is lennének, ha hallgatnának a józan ész szavára. Egy hónap múlva a férfi oroszvajszínű szolgálati Moszvics furgonjával a megyei szinházba látogattak. Később aztán bérletet is vásároltak. Hétközben egyre gyakrabban érezte Hajnalka, főleg esténként, zuhany után az orrában a Moszkvics szagát. Dohány, benzin, olaj, sertéstrágya és vegyszerek szagát árasztotta az az autó és a fekete műbőrre kellemetlenül izzadt rá Hajnalka popsija. Egyszer aztán véletlenül kiderült, hogy a férfi még nincsen is harminc éves. Egy nyári délutá aztán Hajnalkának rá kelett döbbennie, miért vonzza a férfi: Szemüveg nélkül Marcello Maistroiannira hasonlított. Kapcsolatuk második hónapjában csókolóztak. Hajnalka egyáltalán nem szerette a férfit, de mégis vonzódott hozzá. Ezért elhatározta, hogy lefekszik vele. Hajnalka addig összesen háromszor feküdt le férfivel, az első alkalommal részegen a gólyabál után egy diák-albérletben, ebből semmire sem emlékezett, a másik kettő két különböző fiúval esett meg, elsősorban a fájdalom, a kellemetlen szagok és az izzadás az, ami emlékként ezekről az esetekről benne élt. Az egyik szinházlátogatásra a férfi a munkatársa Zsiguliját kérte kölcsön. Ezzel egy szállodába hajtottak, ahol álnéven jelentkeztek be. A szobában ölelkezni és csókolózni kezdtek, majd mindketten lezuhanyoztak és ágyba bújtak. Éjfélig szeretgették egymást, amikor a férfi egyszercsak Hajnalka fölé került. Hajnalkát izgatta a férfi verejtéktől sikamlós teste és a szagát is kellemesnek találta. A férfi kínosan ügyetlen volt, vesszejével sehogyansem talált a megfelelő helyre. Hajnalkának egy lánykorában olvasott regény jutott az eszébe, amit Alberto Moravia írt. Magába vezette a férfi vesszejét, aki néhány görcsös rángás után, pillanatok alatt elélvezett, majd zokogva, hálálkodva csókolgatta. Hajnalka megdöbbent az új tapasztalattól: nem bűzt érzett a paplan alól, mint a korábbi két esetben.
      A tantestületben senki nem csodálkozott a korai esküvőn, hiszen még egy év sem telt el, amikor a pár összeházasodott. Még nászútra is mentek a vakáció végén, a férfi csak ekkorra kapott szabadságot.

28.Dr Szendrey Éva, Hajnalka doktornénije azt javasolta, menjen el egy évre kórházi ápolónőnek, amivel bizonyíthatná a felvételi bizottsag előtt a hivatás iránti elszántságát. Hajnalka így is tett és egy borzalmas év után a legkiválóbb szakmai javaslatokkal, a kórház KISZ-alapszervezetének ajánlásával mégis fölvették a maximális pontszámmal, holott eredetileg édesapja politikai múltja miatt legföljebb valamilyen üzemmérnöki, elsősorban bánya vagy műszaki ágazati karokon próbálkozhatott volna. Dr Holdberg Hajnalka első és egyben utolsó praxisát Tiszaistenmöge nagyközségben kapta meg. Mint minden orvos, ő is egy bőrönddel érkezett meg a vasútállomásra, ahol Jozsó bá', a téesz sofőrje várta a szürke Volga M24-essel. Egyenesen a tanácsházára hajtattak, ahol már várták a triumvírek, a falu valóságos belső és titkos tanácsnokai, a tanácstitkáreltásnő, az ÁFÉSZ-elnök, a termelőszövetkezet párttitkára és az általános iskola igazgatója. Ha az nem zavart senkit, hogy ez az informális, ámde teljhatalmú testület mindenekfölötti, akkor ugyan ki is számlált utána, hogy bizony ezek a triumvírek négyen vannak! Úgy vizsgálták meg Hajnalkát, ahogy eladó jószágot szokás a vásárban. Kikérdezték a szüleiről, vallásáról. Hajnalka, mint minden épeszű ember akkoriban azt mondta, hogy ateista, materjalista és nagyjából megfelel a szocialéista embertípus kritériumainak. Ezután azt kérdezték meg, van-e már vőlegénye, vagy komoly kapcsolata. Hajnalka egy ideig föl sem fogta a kérdést. Rémlett neki egy betegtologató fiú a kórházi gyakorlóévből, aki biztosan akarhatott valamit, de ő nem is figyelt rá. Az anatómia szigorlatot frenetikus ivászattal ünnepelték, de ő már a Béke-tanszékről kilépvén a Kóma című film forgatásába esett s még azt sem tudja, hogy kedd vagy szerda volt-e az a nap, amikor nagyjából magához tért, később pedig meg kellett állapítania, hogy az a redőcske, amiről Németh László oly szépen írt és amiről szóróéves medikáknak szoktak avas vicceket elsütögélni az előadók, nincsen már meg. Szerencsére nem esett teherbe s ezzel lényegében úgy érezte, hogy a másokkal való szex ügyét le is tudta. Besötétedett, mire a kihallgatás véget ért, Jozsó bá' pedig a szolgálati férőhelyére hajtatott. Minden orvosnak, immár 70 éve, ebben az oduban kellett átvészelnie a próbaévet ahhoz, hogy kiérdemelhesse a tanácsi tulajdonban lévő régi villát, a rendes szolgálati lakást. A villa garázsába már a saját fehér Skoda 105-ösével parkolt. A jogosítvány megszerzése körül volt egy kis izgalom, mert az oktatója Púderos Robi nagy nőcsábász hírében állt, a Púderos becenevet is így szerezte. A fáma szerint Puderos minden tanfolyamból átlag két nőt is megdugott. Hajnalka a gyógyszerészéknél, a vasárnapi ebéden kénytelenkedve hallgatta végig a falurádióként is működő gyógyszerészné pletykáit. Egy alkalommal szerény, barna kordnadrágos, fekete bőrzakós fiatalember irult-pirult a gyógyszerészék asztalánál, kiderült, hogy valami unokaöccs, aki vízgépész a szomszédos kisvárosban. Hajnalkán zsibbasztóan futott át a rémület: A gyógyszerészné nagy házasságszerző hírében ált, persze ezt a hírt is ő költötte saját magáról.

7362518517.Egyszercsak Hajnalka, egy szeptemberi reggel már úgy állt az új osztálya elé, hogy az első padban ülő copfos szőke kislányban a kollegina gyermekét ismerte el. Tíz év! Hajnalka először nem tudta mire vélni fejében a furcsa zakatolást. Az első negyedóra végén elővétette a gyerekekkel a munkafüzetet s annyi feladatot adott nekik, ami még a jeles tanulóknak is föladta a leckét az óra végéig, majd az ablakba állt. A zakatolás egyre erősödött, harangzúgást is hallott, az óra vége előtt a copfos kislányt felpofozta, aki persze azonnal az anyukájához futott a szomszéd terembe.
      A mentőorvos leintette a túlbuzgó ápolót , beadott Hajnalkának egy nyugtató injekciót összeszedette valakivel a ruháit a tanáriból  és a zöld, krétaporos táblafüggönybe takarózó őrült nőt a karjaiban vitte le a mentőautóba. Majdnem tíz éve ebben a hivatásban már banálisnak érezte azt, ami Hajnalkával történt, ám eddigi esetei, tizennyolc-húsz, leginkább termelőszövetekezetek vagy gyárak irodáiban zajlottak le. Két esetben nem teljesen vetkőzött le az őrült nő, egyszer viszont kiugrott a folyosó végén az ablakon, csak eltévesztette az emeletet: a földszinten vetette ki magát, négy-és fél órán át öltögették a nőt a sebészeten. Hajnalka a hosszú táppénz után a városka másik általános iskolájába került könyvtársnak, állandó délutáni elfoglaltság, még néhányszor összeomlott, majd leszázalékolták. Szülei halála után az örökségéből megvásárolta a kis szolgálati lakását, alig látni ma már, időnként a boltba jár ki, orvos barátnője házhoz viszi a gyógyszereit. Manapság újra beszélnek róla, felhangoltatta a zongoráját s esténként klimpírozik. Gergelyné szerint egyre fölismerhetőbben a Mária volt című régi slágert játszaná…


301/w. A  tanév év végén  egy vasárnapi ebédre hívta meg Hajnalkát Sulczné, a legidősebb és legtapasztaltabb kolléganő. Hajnalka vonakodva fogadta el a meghívást, viszont Sulczék már saját lakásban laktak, a szövetkezeti lakás-soron, ángoltípusú egyemeletes házakkal zsúfolt árnyas utcában.    Így Hajnalkát az a remény kecsegtette, hogy használhatja majd Sulczék WC-jét. Legnagyobb döbbenetére egy másik vendég is volt az ebéden, a fiatal mérnök a szomszéd városka üzemében dolgozott. A negyedik ebéd után Sulczné előállt a farbával, bár a fiatalok eladdig egymásra sem pillantottak. A fiatalember ugyan, nyilván Sulczné ösztökélése nyomán, elkérte a kenyérkosarat, azonban mindketten kínosan ügyeltek, egymásra ne nézzenek és össze se érjenek ujjaik. Az esküvőt még tanévkezdés előtt, augusztus végén megtartották. Sulczné a falu triumvírjeinél kiügyeskedett egy állást a fiatalembernek, a termelőszövetkezet energetikusa lett. A lakodalomban a vőlegény nyílt gúny és élcelődés céltáblája:  sanda gyanú árnya vetődött rá az asszonyasztal felől úgy éjfél után, miszerint azért nem iszik, mert alkoholista és antikol-t szed,  tablettát, ami egyetlen korty alkohol fogyasztásának hatására is mérgezéses tüneteket produkál. Mézes évek teltek, majd, miután új házat építetek, bebútorozták és végre megjött a piros Lada is, amire öt éve, a nászajándékul kapott takarékbetétek egyikéből fizetek be, Hajnalka abbahagyta a fogamzásgátló szedését… és nem esett teherbe. Teltek múltak az évek, harminctól negyvenig kétszer gyorsabban, mint huszonnégytől huszonnyolcig, Hajnalka egyre eszelősebben szeretett volna gyereket, ezzel párhuzamosan pedig a férje alkoholizmusa odáig súlyosbodott, hogy már teljesen impotens lett.  Az egyik zárszámadásra gyúló vöröslő hajnalon aztán Hajnalka átment a kultúr'ba a férjéért, aki az egyik félmeztelen, ám színjózan adminisztrátornő jókora melleti gyurmászolta a szinpad előtt. Ettől kezdve külön szobában aludtak és csakis a legszükségesebbeket szólták egymáshoz. Hajnalka befizetett egy bulgáriai nyaralásra, amire egyedül ment el és teherbe ejtve tért vissza.  Hat hét múlva, amikor a terhessége már minden kétséget kizáróan bizonyítható volt, a férje abbahagyta az ivást, egyik napról a másikra, az elvonási tünetek rohamain orvosi segítséggel átesve teljesen absztinens maradt. Hajnalka jószívűen meghagyta tévedésben, miszerint ő a gyerek apja. A kisfiú három éves korában már, leszámítva a testszőrzetet, a valószínűsíthető édesapja, egy összenőtt szemöldökű bronzbarna  bolgár zenész kiköpött mása volt, csak kicsiben. Hajnalka egy primorskoi étteremben jött össze a férfivel, aki pihenés képpen Carlos Santana Moonfloover-ét játszta hibátlanul. Magyarországra cseppent balkézi gyermeke fürge dallamokat pengetett játékgitárján, kiválóan dalolt az óvodában. Hajnalka pechjére azonban a sertésfelvásárló üzér, Harangozó Miklós mahomet, szőrös, összenőtt szemöldökű, cigánybarna férfi, aki röptében a legyet is, nemhogy szexuális nyomorban tengődő értelmiségi nőket. Így aztán a fáma születése után pár évvel Hajnalka fülébe jutott, miszerint egyszem gyermekük az apjára hasonlít. Legutoljára a férj ismerte meg a pletykát, egy hét múlva, rendőri segédlettel egy zala megyei vasútállomáson találtak rá, részeg álmában egy műtrágyás zsákkal takarta csupasz testét.

8437.Amikor a férje a 80-as évek végén már IFÁ-kkal fuvarozott, alkalmazottat fogadtak a kis horgászcikk üzletbe és Hajnalka abbahagyta a fogamzásgátló szedését. Hamarosan teherbe esett. Terhessége első pillanatában a az idős orvos iránt érzett szerelme kihült, igyekezet mindet elfelejteni, ma úgy tudja, hogy csupán a kezét foghatta meg időnként a férfi. Hajnalkáéknál minden szombat este beszélgetésre gyűlt egy kisebb társaság. Az új tanévben már nem tanított, a férje intézett neki veszélyeztetett terhességről igazolást. Új, fiatal kezdő pedagóguslány csapódott a társasághoz. Hajnalka igen megkedvelte, mert főiskolai barátnőjére hasonlított. A lány hétközben is meglátogatta. Mivel messze lakott, leginkább kerékpárral érkezett, a hidegek beálltával azonban egyre gyakrabban úgy időzítette az indulását , hogy a telephelyről vacsorázni hazainduló férj elhozhassa az autóján. Hajnalka még akkor sem sejtett semmit, amikor a férfi már haza is vitte a lányt. Abban sem volt semmi meglepő, hogy a férfi órák múlva, vagy reggel érkezett, hiszen a férfi valamelyik bármelyik autója akármikor lerobbanhatott, ha másért nem, hát az olcsó ukrán szilvamintás gumik miatt. Nolc vagy tíz alkalommal maradt ki egész éjszakára a férje, mire hajnalkában gyanú kélt amiatt, hogy az autók mindig és pont ilyenkor kapnak defektet. Bár a terhes Hajnalkát nőtársai a szokásos módon mindenféle rendkívül hasznos információval ellátták a jövőre nézve. mindezekből a hat-nyolc hetes kori émelygéseken kívül semmit sem tapasztalt. Sőt: a férjét az ágyban még annál is inkább kívánta, mint azelőtt. A férfi azonban az utolsó hónapban már jóformán hozzá sem ért, egyre kimértebben, udvariasabban beszélt vele. És egyre érdektelenebbül. A társaság is egyre fagyosabb hangulatban ülte végig a szombati beszélgetéseket. Görcsösen igyekeztek ugyan vidám képet vágni, de a feszély't fokozta az is, hogy mindenki ügyelt, el ne árulja, tudja, hogy a férj hónapok óta dugja a fiatal kolleginát és barátnőt. A színészi alakítások legtökéletesebbikét maga a kis barátnő produkálta, miközben már mindent alaposan elterveztek, a lány megegyezett a kisváros iskolájának igazgatójával, hogy a következő tanévre majd átkéri, sőt, Hajnalka férje már alkudozott az üres, egykori TEFU-telephely bérletén.

5/378/b. Amikor valamivel téliszünet előtt az egyik ifjú kollegina, friss házas pár nap betegszabadságot kért, mert elesvén arca az ajtófélfának ütődött, s ezért talán mégsem kéne napszemüveben tanítania is, Hajnalka elhatározta, hogy semmiképpen nem választ olyan házastársat, akit valamelyik idősebb kollegina szervez neki a diplomás felhozatalból. Téliszünetben hazautazott özvegy édesanyjához és elkérte az egyik takarékbetétkönyvét azzal a hazugsággal, hogy abból egy Varia szekrénysort fog vásárolni. Ehelyett azonban a pénzből autóvezetési tanfolyamra iratkozott be, a maradékot pedig rövid lejáratú postatakarékba tette. Tavasszal pedig vásárolt egy Nők Lapját és abban az alábbi hirdetést tétette föl a házassági rovatba: Csinosnak mondott 27 éves diplomás nő biztos egzisztenciával házasság céljából megismerkedne jólszituált diplomással, orvosok előnyben. July Morning '79  jeligére.

Hét levelet kapott a szerkesztőségből, ezekből a levelekből hatról azt gondolta, semmiképpen nem írhatta orvos. Négyen Julinak vagy Julikának szólították az ismerkedőlevélben. A hetedik levelet félretette: Idős vidéki pedagógus hölgy írta és a fiát ajánlotta házastársul, aki jelenleg ugyan még kórházi gyakorlatát tölti, de hamarosan átveszi édesapja körzetét egy neves szőlőtermelő, borász faluban. Hetekkel később , unalmas májusi esős vasárnap délután választ írt a hölgynek. A hölgy azonnal, és levelezésük alatt is mindig postafordultával válaszolt. Hajnalka belegyezett abba, hogy a hölgy fölkeresse. Impozáns megjelenésű magas, lila-reflexes ősz, frissen fodrászolt hajú hölgy szállt ki Hajnalka háza előtt a homokszín 850-es Fiatból. A beszélgetés rövid volt, Hajnalka szinte meg sem szólalt felháborodásában. A hölgy teljesen nyílt üzleti ajánlatot tett, miszerint a fia ostoba tökfej, többtízezer forintjukba és fél disznókba, hordó borokba került csak az, hogy valahogy bejusson az egyetemre, bár Kecskeméten, a piaristáknál végzett. Félénk és szerény. Színes fényképeken Máté Péterre, a kor ismert énekesére orczázó szemüveges, szürke kardigános, trapéz szövetnadrágos fiatalember támaszkodott egy piros 850-es Fiat Sport Coupé-nak. A hölgy fia mamlaszságára bizonyítékul jegyezte meg nem kevés éllel, hogy hiába a kis piros sportkocsi, nővel még soha nem volt dolga a fiúnak, viszont nem győzi mosni-vakarni az úriszoba sötételőfüggönyét. 1979. esős, hűvös nyara amúgy is eléggé komor volt, Hajnalkát viszont a döntésképtelenség augusztusra már az idegösszeroppanás határára sodorta. Anyós önjelöltje már állást is vásárolt neki a helyi iskolában: könyvtáros és alkalmi napközis helyettesként szerény fizetést kínáltak az alibi munkahelyért. Hajnalka augusztus elején egy hetet töltött az orvoséknál. A régi villalakás tornyocskás dísz-szobáját kapta meg, amiben semmi sem változott, beleértve a mélydohánybarna, sárga és  arany papírsablonos falfestést, a bronzkaros csillár, a nehéz dióbarna bútorokat és gobelineket, 1927. óta. Hajnalka megvizsgálta a nevezetes, dohányszín selyem sötételőfüggönyt, aminek alső szélein hatalmas foltok, mintha tojásfehérjétől, éktelenkedtek. Az anyós ön-jelölt elmesélte életét: Kis cselédlány volt az ura családjánál. Majdani apósa deflorálta a legnagyobb orvosi műgonddal és szakértelemmel. Az orvos szülőpár belepusztult vagyonuk elveszítésébe. Ez a villa is övék volt, ami most tanácsi tulajdon és csak a szocialista társadalom kegyéből lakhatják. A fiatal cselédlány ott maradt az orvos mellett, aki 1950. nehéz hónapjaiban az agrárproletár lánnyal kötött házasságával egyszerre két látszat orcájának adta meg a paszományt. Nem érhette vád a burzsoá életmód miatt, minthogy cselédje egyszerűen a felesége volt, másrészt a lány kitanulta az elholt anyósa minden szakácstudományát, tehát az orvos étkezésében csak annyi változott, hogy a sztalintortát, hamisgulyás vagy császármorzsát, grenadírmarsot olyan kéz szolgálta föl neki, aki bármiegyébben is, mindenben, ami elképzelhető, engedelmeskedett. Első terhességekor a tiltott műtétet, mint egykor Dr Brenner József is, szeretett Olgáján, ő maga végezte el. Hamarosan azonban újra teherbe esett, ezt azonban már a férj nem volt hajlandó megszakítani. Cinikusan abban reménykedett, méghozzá ezt a szűk baráti körben is hangoztatta, hogy leánya születvén majd a cselédsége állománya gyarapodik. Egy alkalommal pedig részegen, kártya után arra kényszerítette, hogy szolgáljon barátjának, az idős gyógyszerésznek, azonban a tökrészeg férfiben volt még annyi érzés, hogy a fölajánlott szolgálatot mereven elutasítsa. Hajnalka elképedve hallgatta a nő élettörténetét. Néhány kecsegtető napfényes epizód, a román tengerpart, Mamaia a Skodával, aztán a bolgár tengerpart, majd már a nagypolszkival a Jugoszláv tengerpart is meg volt nekik, egy október elején pedig Törökbee' utaztak autóbuszos tengerparti nyaralásra, az isztambuli bazár útbajtésével. Hajnalkának csak annyi ereje maradt, hogy fölmutassa csupasz ujjait s meressze nyaklánc soha-nem érte nyakát. Szeptemberben elfoglalta új "állását", karácsony hete előtt pedig, egy szabad-szombaton összeházasodtak a végzős fiatalemberrel.

Aria/2./fine Dr Holdberg Hajnalka a Nagykunistenmöge Díj átvétele után beszédet szeretett volna mondani, ehelyett azonban Pitta (ki az eszét elitta) sofőr vágtázott át a termen: megint agyvérzés érhette Mozog nénit, a városka egyik triumvírje anyósát. Pedig Dr Holdberg Hajnalka gyönyörű beszéddel készült, amit hetek óta írt. Samu Lászlóné szívéről óriási szikla gördült le: Ő már olvasta párszor azt a beszédet a doktornő gépén. Mindenféle zagyvaság arról, hogy egy orvos, pláne vidéki körzeti, élete milyen rövid, voltak abban a levélben hangyák meg bogarak és labda, meg napsütés és egy részlet H. G. Wells Időgép című kisregényéből. Samuné fölrohant a szinpadra, magához vette a doktornő beszédnek kinyomtatott példányát , majd otthon begyújtott vele a kazánban a szemét alá. Hétfőn reggel pedig egyszerűen kitörölte - biztosan és végleg? Igen!

628.Hajnalka döbbenten tapasztalja: lakótársa, akit immár harminc  éve ismer, lényegében pocsolya részeg, alig áll a lábán. Mutatja is: majdnem egy üveg tokajit megivott. Ilona matematikatanár. Pici, sovány, már a legtöbb hatodikos lány is magasabb nála, lábára nem kapni, csak gyermek és leányka cipőt. Csupán orra és fülei nagyok, szeme oly piciny, hogy a gyerekek Kirgíz-nek csúfolják. Kitölti a maradék bort Hajnalkának s előáll ötletével: Van egy kis megtakarított pénze, párszázezer forint, kamatot alig kap rá: menjenek el ebből közösen nyaralni! Hajnalka rémülten dől hátra, ezen már nemrég összevesztek. Rémülete csak fokozódik, amikor a nemrég -nek utánaszámol: Több, mint tíz éve volt. Egyre gyorsabban peregnek az évek és nem történik semmi. "Eszünk, iszunk és baszunk!" -süvölti Ilona az asztalra csapva. "És halálra alusszuk magunk, délutánig föl sem kelünk!" Ilona szájából trágár szót Hajnalka még sohasem hallott. Vagy legalábbis már nem emlékszik arra, amikor a zenetanárral akarták összeboronálni még a régi, tanyai kollégiumban, a '80-as évek elején. Zoltán a családneve volt a csúf, kancsal, bozontos hajú fiúnak. A szerelemmel nem volt baj, Ilona majd elepedt a fiú után. Párnáján hatalmas teaszín foltok éktelenkedtek, annyit zokogott a fiú miatt. A fiú szerelmében szinte eszét veszítette, már-már állása forgott veszélyben, annyira. Órán képtelen volt fegyelmet tartani, reggel és délben és este és éjszaka, mindig csak Ilona, Ilona, Ilona. A szolgálati férőhely férfi és női szakaszát csak egy hatalmas konyha és veranda választotta el. Néhány hónapi vergődés után az évzáró értekezletre boruló estén a férfiak átvonszolták a fiút Ilona szobájába és lakótársa, Böbe rájuk zárta az ajtót. Alig fél óra múlva azonban a fiú dörömbölni kezdett, majd rúgdalta az ajtót a zár körül. A fiú egyenesen a vasútnak rohant, öngyilkossági szándékkal persze, még a testnevelőtanár is csak kerékpárral érte utól a nagymajori átjáró előtt: már befütyült a csabai gyors.  Napok múltán (a fiút a megyei kórház pszichiátriáján kezelték) volt csak képes Ilona elmesélni, mi történt. Erőszak? -félreértés? Harag? -nem! Ilona viszontszerelmet vallott a fiúnak, majd közölte, hogy semmiképpen nem szeretné, ha komolyra fordulna barátságuk, mert az ő férfi ideálja 180 magas, sportos, jóképű, barna és feltétlenül bajuszos.
        Minthogy sem repülőn, sem busszal nem kívántak, nem maradt más hátra, mint a vonatút. Egy Balatoni szálloda, amit az internetről választottak ki. "Inkább előbb, mint útóbb!" -rikkantotta Ilona, aki józanodván sem látszott visszanyerni ép eszét. Az Aranypart-ot túl előkelőnek találták, így maradt az Ezüstpart. Hajnalka ugyan látott valami felhőt a jóságos arcú taxis bácsi homlokán, de Iona kedve töretlen maradt: a szállodában, mintha időgépbe lépvén, leánykoruk, a régi KISZ-vezetőképző tábor hangulata köszönt vissza. És szagemlékei. A folyosókon ugyanaz a helyszínenöntött sötétvörös linóleum, persze mészpöttyekkel. A beton dizájnerkélyeket is csak úgy lazán lemeszelték, a csöppekből jutott mindenhová, a rozsdás csőkorlátokra is. A szoba- és éttermiárak osztrák, a kiszolgálás és személyzet az egykori szovjet, bolgár és román színvonalon.  A part azonban közel. Az első este Ilona mind megiitta a Becherovkátz, amit kettejüknek szánt, berúghott, majd a WC-kagylón görnyedt egész éjjel, Hajnalka pedig fontolgatta a hazautazást. Másnap Ilona egyáltalán nem ivott, napoztak a parton, Hajnalkának viszont órákon át mindenféle idős, pocakos, a magyart akcentussal beszélő öregúr ostromát kellett állnia, mert Ilona bezárkózott azzal a két sofőrhasú kopasz undorító pasival a szobájukba, akiket kora délután óta képtelenek voltak lekoptatni.  Ilona másnap, mint nászutas menyasszony , félfenékkel ült a széken a reggelinél -de boldogan. Délelőtt megivott egy hatalmas műanyagpohár műsört és berúgott, délben benyúlt ujjával a bikinijébe és valamit meg akart szagoltatni Hajnalkával, aki ezzel befejezettnek tekintette a nyaralást és hazautazott. Néha még csetelnek Ilonával, aki együtt él Zala megyében egy "osztrák pasival" aki '56-os disszidens és kegyelemnyugdíjából tanyasi krőzusként él az Őrségi lankák ölén.